Fülöp atya és gyermekei a Vízi Színházban

A középkori Rómában Fülöp atya elhagyott gyermekeket nevel. Magához fogadja a kis tolvaj Cirifischiot, az éles eszű, melegszívű fiút. Fáradozásai ellenére azonban mégsem sikerül megvédenie őt a Sátán rontó hatalmától. A gonosztól, aki egyszer fazekasként majd kovácsként, máskor kosárfonó nő majd egy szép mór nő képében jelenik meg, és végül is elcsábítja kedvesétől, menyasszonyától a fiút. A történetben tehát az egyik oldalon a szegény, ártatlan gyerekek, a másikon a főrangú papok ocsmány anyagiassága van, amibe még egy árva kislány megrontása is belefér. És persze van benne, szerelem, és némi filozófia is.

Fülöp atya felismeri az ördög jelenlétét, és felveszi ellene a harcot, hogy megóvja a világot az elkárhozástól, és megmentse legkedvesebb nevelt gyermeke, Cirifischio lelkét a pusztulástól. Ám a végső harc nem egészen úgy alakul, ahogy Fülöp eltervezte.

Forgách András fordítását a Budaörsi Latinovits Színház vitte színre, Czeizel Gábor rendezésében.