A brémai muzsikusok

Klasszikus mese, szemet gyönyörködtető díszlet, ragyogó jelmezek, kiváló színészi alakítások, az előadás végén elégedett gyereksereg – ez volt szerdán este Szarvason, a Vízi Színházban.

A Grimm testvérek meséin generációk nőttek fel, bizonyos, hogy mindenki ismer legalább egy Grimm mesét. Jacob Grimm (1785) és Wilhelm Grimm (1786)  főként folklórgyűjtő munkájuk révén váltak világhírűvé, számos általuk összegyűjtött mese vált rendkívül népszerűvé, részben az ő kiadásaik, részben pedig valamilyen egyéb feldolgozásnak köszönhetően. Ki ne ismerné például a legszebb Grimm-mesék közül a Csipkerózsika, a Hófehérke, a Holle anyó, a Piroska és a farkas, a Hamupipőke, vagy a Jancsi és Juliska című alkotásokat. Ezek olyan örök klasszikusok, amelyek később nem csak könyvek, hanem gyakran animációs filmek formájában, bábelőadásokban, színházi előadásokon keltek életre.

A Grimm-fivérek meséjében egy kivénhedt szamár, egy kutya, egy macska és egy kakas – a négy állat közös nevezője, hogy öregek, hasznavehetetlenek, reménytelen a helyzetük, veszélyben az életük, ezért elindulnak világgá, egészen pontosan Brémába, hogy ott muzsikusnak álljanak.

Az Egri Gárdonyi Géza Színház meséje olyan állatok összefogásáról szól, akik kilátástalan helyzetükben legyőzik az embert, csakazértis túlélik a kétségbe ejtő helyzetet, egyben azt is bebizonyítják számunkra, hogy csak akkor kiszolgáltatottak, ha mástól várják a jólétüket. Amint a sorsuk irányítását a kezükbe veszik, meg tudják oldani a nehézségeket. De szó esett még a felelősségről, a hűségről, a bátorságról és a barátság minden akadályt legyőző lendületéről.

Kitűnő színészi alakításokat láthattunk: a szamarat (Balogh András), aki nem bírja a cipekedést, a kutyát (Lisztóczki Péter), aki belefáradt a házőrzésbe, a macskát (Szél Anikó), aki már nem bír egeret fogni, csak nyújtózkodni a kemence padkán, a kakast, aki nem kukorékol hajnalban (Rácz János), elcsapják, a zsiványtanya szereplőinek Agricola, a bandavezér (Dér Gabriella) Humperdinck nagypapa: Sata Árpád, Orff: Nagy Adrienn, Ahle: Fehér István, és Nico: Misurák Tünde.Dósa Csilla díszletében, és Kovács Tímea jelmezeiben igazi mesekönyvet láthatunk. A forgatókönyvíró Szőke Andrea, a darab rendezője Baráth Zoltán.

 Akárhogy is van, a brémai muzsikusok túlélik életük válságát, s ez a lényeg! A végén minden a helyére kerül, az állatok a zsiványtanyán boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Mi sem bizonyítja jobban, ragyogó előadást láttunk Szarvason szerdán este, mint hogy a nézőtérről kiáramló gyerekek megbeszélték: máskor is eljövünk.