Mátyás és a bolondkirály

Kiből lehet király? Bárki lehet király, akit elfogadnak – állítja Mujkó, Mátyás király udvari bolondja. Lehet az udvari bolondra hallgatni, de ebből még sosem származott semmi jó.

Így történt ez mesénkben is, nem másként. 

Mujkó (Szabó Lajos) békésen hortyog Mátyás király trónjában, de hamar lelepleződik. Amikor a főminiszter (Lénárt László) felébreszti, közli vele, hogy nagyon elégedetlen a jelenlegi királlyal, belőle bizony sokkal jobb uralkodó lenne. Egyébként is: bárkiből lehet király. Mátyás (Nagy Róbert) gondol egyet, egy napra megteszi Mujkót uralkodónak. És már kezdődnek is a bonyodalmak.

Jönnek sorban a panaszosok, előbb  egy kártérítési vita kerül tárgyalásra: a szegény libapásztorlányka (Nádra Kitti), aki éjszaka a beteg édesanyját ápolta, ettől annyira elfáradt, hogy libaterelgetés közben elaludt, a libák meg szépen lelegelték Kacorfalviné (Komáromi Anett) füvét. Mujkó vakarja a fejét, hogyan is tegyen igazságot, míg meghozza a döntést – udvari bolond módra. Ezután következik egy tulajdonjogi vita, majd egy tanácskérés, egy édesanya kéri a “király” segítségét, mondván, nagyon lusta a lánya, naphosszat csak álmodozik. A lusta lány (Kiss Viktória)  nem mellesleg annyira szép, hogy Mujkó szemet is vet rá, ott tartja a palotában. Majd érkezik egy legény, egy madarász, – akiről később kiderül, hogy nem más, mint Burkus királyfi (Szász Borisz), és itt tetőznek igazán a bonyodalmak. A szálak egyre jobban összekeverednek, egészen odáig fajul az esemény, hogy a botcsinálta király majdnem háborúba sodorja Magyarországot Burkus országgal, Mátyás király ezen a ponton határozottan közbelép, mielőtt nagyobb baj keletkezne. 

Mindenki megkapja a jutalmát, vagy elnyeri a büntetését. A szerelmesek egymáséi lesznek, és mindenki boldogan él, míg meg nem hal. 

A kitűnő színészi játékok mellett nagy erénye a darabnak, hogy folyamatosan megszólítja a gyerekeket, feladatokat kapnak, ezzel a történet részeseivé válnak, részt vesznek a találóskérdés-párbajban. A néző gyerekek játékosan ismerhetik meg, milyen is volt Mátyás király.

A darab írója és rendezője, Bozsó József, zenéjét Szentirmai Ákos szerezte, a díszletet és jelmezeket a Békéscsabai Jókai Színház raktárában meglévő darabokból válogatták össze, és ragyogóan működött.

Hihetetlenül gyorsan elrepült az egy óra, vége lett Mátyás király és Mujkó történetének. Igazán szórakoztató, mulatságos helyzetekkel tarkított mesét láthattak mindazok, akik kíváncsiak voltak – és ők nem voltak kevesen.

A következő szerdán – amely, mint tudjuk, a gyerekekés – a Brémai muzsikosok történetét láthatják az érdeklődők az egri Gárdonyi Géza színház előadásában.