Csipkerózsika

Nem mindennapi előadást láthattak az érdeklődők a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában. Csipkerózsika története elevenedett meg a Szarvasi Vízi Színház színpadán, és megérdemelten hatalmas sikert aratott. 

A százéves mély álomba merült kastély története majd’ mindenki számára ismerős, így azt gondolnánk, lehetetlen róla újat mondani. A Budapest Táncegyüttesnek ez mégis sikerült, a Kárpát-medence gazdag néphagyományával, a népmesék elmaradhatatlan szófordulataival, a népzene és a néptánc lendületével átszőtt mese kiválóan felépített, látványos, magával ragadó, humoros. 

Sokan voltunk kíváncsiak Grimm világhírű meséjére, a nézőtéren kicsi gyermekek is izgatottan várták a királylány történetét, amely Szabó Gyula jellegzetes hangjával kezdődik: bemutatja Csipkerózsikát, a királyt és királynét, a három jó tündért (Liliom, Tulipán, Rózsa) megismerjük a gonosz boszorkányt, Hollótündért és a királyfit is.

A történet során felcsendül a csárdás, a szöktetős, a verbunk, a csingerálás, a legényes, a gyimesi kettős jártatója és a moldvai körtáncok széles választéka, de hallunk keservest, reneszánsz udvari táncot, valcert és több száz éves fanfárokat is., de hallhatunk ráolvasást, mondókát, kiszámolót, imádságot.

Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán első közös mesedarabja valóban forradalmasította a gyermekeknek szóló néptáncelőadásokat, jó értelemben magyarosított egy világszerte ismert Grimm mesét, minden tánca, dala, felidézett mondása, szokástörténete ráolvasása az autentikus magyar népi kultúrát dicséri. 

Olyan előadást láthattunk, ahol minden a helyén volt: a díszlet és jelmez (Papp Janó munkája), a zene (Rossa László), a koreográfus (Zsuráfszky Zoltán), aki a darab rendezője is. (Társrendező: Csizmadia Tibor m.v.). A forgatókönyvet írta és az eredeti népi szövegeket válogatta: Zs. Vincze Zsuzsa. Ne feledkezzünk el a rendkívül tehetséges táncosokról sem, az ötven perc végig lenyűgözte a közönséget – köztük az igen kicsi gyermekeket is, ami egyáltalán nem könnyű feladat.

Így írnak magukról:

A Kárpát-medence szívében olyan érték birtokában vagyunk, amely egyedülálló a világon. Mesél rólunk, de mesél nekünk is. A tánc maga az őszinteség, a lélek kitárulkozása. A nyelv, amely által szót értünk a világgal. Hisszük, hogy megmaradásunk záloga és szimbóluma a kultúra – a sajátunk őrzése, művelése, szeretete, másokénak ismerete és tisztelete. Együttesi munkánkat küldetésnek tekintjük, évtizedek óta igyekszünk a hagyományos néptánc- és népzenei kultúra követeként újabb és újabb élményekkel megajándékozni nézőinket, az autentikus folklórműsoroktól a mesedarabokon át, a nagy formátumú történelmi táncjátékokig. Produkcióink jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása, a színpadképek látványossága, és egy kis megmagyarázhatatlan varázslat, amelynek gyökerei a múltunkból erednek, lelkünkön keresztül pedig jelenünkké válnak. A jövőnket pedig az Önök szeretete inspirálja. Szívből köszönjük!

A Szarvasi Vízi Színház előadásai között több is a Déryné Program jóvoltából látható. 

Mit is kell tudnunk róla: 

A Déryné Program olyan hiánypótló kezdeményezés, amely amellett, hogy összetett módon kíván támogatást nyújtani a színházi szakma eddig perifériára szorult területeinek, igyekszik széles körben megszólítani a magyar színházi élet részvevőit, felkarolva a kőszínházak mellett az alkotótársulásokat, a befogadó intézményeket és a kultúrafogyasztókat is. 

A 2020-ban indult program nemes célkitűzése, hogy feltámassza, felpezsdítse a vidék kulturális életét, színvonalas színházi produkciókat juttasson el az ország minél több településére, a legtávolabbi, legkisebb falvakat is beleértve.

A négy alprogramot – Országjárás, Vándorszínház, Déryné Társulat, Barangoló – magába foglaló program feladatellátása közös kulturális misszió, melynek jelmondata: “Színház mindenkinek!”