Donna Giovanna alszik- és közben álmodik. Démonok, lidércek, farkasok és boszorkányok látogatják minden éjjel. Donna Giovanna álmos, lecsókolt szemhéján keresztül nézi a valóságot és közben ragyog. Erre a szolgálatra tette föl egész életét. Égni és ragyogni, bármi áron. Idővel aztán elfárad, fénye opálos lesz és kishalált hal. Picikét, csak éppen akkorát, hogy másodszor is világra jöhessen. Anyák, apák, fivérek, nővérek, szeretők, dajkák, mesterek, meg nem született gyermekek, növények és állatok szellemei segítik útját, hogy az lehessen, aki…
A történet, amit elmondok, nem igaz. Vagyis… részben. Azaz velem is megtörtént, meg azzal a költőnővel is mert hogy leírta abban a versben, amit el fogok mondani két verssel később, szóval ez az ő története is. Bár ezzel az erővel akár lehetne a Tiéd is. De nem?
Ki az a Donna Giovanna? Nem tudom, egy Fodor Ákos- haiku címe, meg valami spanyol kortárs opera főhősnője.
Semmit sem tudok róla, de néha nagyon remélem, hogy még csak nem is hasonlítunk…
“Minden nőben ott van egy vad teremtmény, egy ősi, ösztönökkel teli erő, kreativitás, szenvedély, és kor nélküli bölcsesség.” /Clarissa Pinkola Estés/
Gondolatok a női minőségről, annak aspektusairól, “az élet elviselhetetlen könnyűségéről” monológok, versek, saját gondolatok tolmácsolásában.
Gitáron és hangdrumon kísér Illés Adrián.