A „CSAK TISZTA FORRÁSBÓL” c. program
szarvasi bemutatója
A nagy ikerpárnak, Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak,
az est közreműködői közösen állítanak emléket, azaz
a Magyar Rádió Zenei Együttesei,
Balga Gabriella és Palerdi András énekművészek, Báll Dávid zongoraművész, valamint a 2012-es és 2014-es Fölszállott a páva résztvevői közül
Kubinyi Júlia, Zsikó Zoltán népdalénekesek, Pál István és zenekara s a Czifra Táncegyüttes
Vezényel: Farkas Róbert
Az est házigazdája: Sebő Ferenc
A „Csak tiszta forrásból” elnevezésű est célja, hogy a magyar zenei élet két géniuszának, Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak szellemi örökségét a maga teljességében mutassuk be a közönségnek. A program különlegessége, hogy a két zeneszerző által feldolgozott dallamokat először eredeti formájában a „Fölszállott a páva” népzenei tehetségkutató résztvevői éneklik, muzsikálják és táncolják a tájegységnek megfelelő népviseletben, majd a művek komolyzenei feldolgozását a Magyar Rádió Zenei Együttesei adják elő, Farkas Róbert vezényletével. A magyarázó szövegeket a népzene és klasszikus zene világában egyaránt jártas Sebő Ferenc mondja el.
Ezen a rendezvényen mindenki számára kiderülhet, hogy ha arról esik szó, hogy a magyar stílus, a magyar motívumvilág színesebb vagy bonyolultabb, mint a körülöttünk élőké annak nem az az oka, hogy mi szebbek és okosabbak lennénk, hanem az, hogy olyan elemekkel is tele van, amelyek a kárpát-medencei megjelenésük előtt Európában ismeretlenek voltak. Bartók Béla erről a kérdésről így vélekedett: „A szomszédaink lényegesen nem befolyásolták sem a régi, sem a mai dallamstílus kialakulását, sőt valamennyien többé vagy kevésbé a hatása alá kerültek. Így esett, hogy régi, a keleti örökséghez tartozó dallamaink feltünedeznek a szlovák, a horvát, román gyűjteményekben. Ezek nyomát ott találjuk Magyarországtól Moldváig és a Muraköztől Galíciáig.”
Kocsis Zoltán 2016-os gondolatai az első megvalósításról, amelynek még ő volt a karnagya!
„Az előadás lényege, hogy azokat a darabokat, amelyeket műzenei formában most már lassan 100 éve ismernek és szeretnek az emberek, eredeti formájukban mutassák be úgy, ahogyan Bartók és Kodály hallhatták annak idején, a gyűjtőútjaikon. Legdrágább kincsünket, azt az esztétikumot közvetíthetjük a közönségnek, amelyre Bartók és Kodály a magyar és a kelet-európai népzenét emelték.
Nem lehet elégszer felhívni a nagyközönség figyelmét arra, hogy amit Bartók- és Kodály-stílusnak tartunk, honnan jött. Mindkettőjüknél a teljes kelet-európai népdalkincs a legfontosabb forrás, bár míg Kodály elsősorban a magyar népdalkincsre koncentrált, addig Bartók többek között Bulgáriába, Törökországba és Algériába is elutazott a magyar népzene eredete után kutatva. Kodály és Bartók szerint a népdal városias öltözetben, a koncerttermi közegben félszeg és elfogódott. Ahogyan Bartók és Kodály a népdalokat a közönségnek prezentálja, az olyan fantasztikus öltözet, amely nem hivalkodó. Ugyanakkor tökéletes pompájában kifejezi azt az átfogó és egyetemes értéket, amelyet ezek a dalok képviselnek. Mindegyik egy-egy élethelyzetet ábrázol és a lehető leglényegesebbet mondja el a főszereplő pillanatnyi lelkiállapotáról és arról az élethelyzetről, amely meghatározza az illető életének folyását.“
A műsor megálmodója Dr. Balogh Júlia, támogatója a Közszolgálat a Magyar Kultúráért Alapítvány.