Ének az esőben, vagy mégsem?

Izgalmakkal teli hétfői napon vagyunk túl. Az elmúlt hetek nagy kánikulája után az egyik leghidegebb, legviharosabb napra ébredtünk. Az égiek egészen este 21 óráig viccelték meg a nézőket és a színház munkatársait, hiszen többször is fel kellett szárítani a nézőteret és színpadot az előadásra.

A nézők kétségbeesve bár, de szolidaritásból és bátorságot merítve a háttérmunkások láttán, türelmesen megvárták az előadást. Csapatösszetartó munka volt, de egy kis humorral, és pozitív hozzáállással sikerült felszárítani a helyszínt. Színész, súgó, háttérmunkás, sajtós, pénztáros, produkciós vezető, rokon, barát, néző egy emberként küzdött az időjárással, hogy együtt tudjunk emlékezni, milyen is volt éjjel az omnibusz tetején. 

Egy órás csúszással ugyan, de elindult Pünkösdy Kató története. Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója és egyben a darab rendezője úgy nyilatkozott, ez nem egy West Side, hanem „Józsefvárosi Story” (-a West Side Story augusztus 15-16-án látható – szerk.).  A Csókos asszony 3 felvonásos operettje óriási hangulatot varázsolt, és a nézőkkel együtt dúdolták a legismertebb dalokat (Van a Bajza utca sarkán, Mi muzsikus lelkek…).  A nagy hideg ellenére bőven éjfél után fejeződött be az előadás csepergő esőben.